Miért száradnak a ribiszke vesszői?

Nyár végén, ősz elején érdemes közelebbről is megnézni a ribiszkebokrok meggyengült, elszáradó vesszőit. A tünetek mögött olyan kártevő is meghúzódhat, amelyet kívülről alig veszünk észre: az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyója a vessző belsejében rág. Az őszi ellenőrzés azért hasznos, mert a károsított részekkel az áttelelésre készülő lárvákat is eltávolíthatjuk.

Miért érdemes most átnézni a bokrot?

A nyár folyamán meggyengült vesszőkön feltűnhet a gyenge növekedés, a hervadás vagy az idő előtti száradás. Lombhullás után könnyebb hozzáférni az ágakhoz, és áttekinthetőbbé válik a bokor szerkezete. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kártevő csak ősszel ismerhető fel: a gyanús vesszőket a tenyészidőszakban is érdemes megvizsgálni.

Az őszi lombszíneződést ne keverjük össze a vesszőpusztulással. Ha csak egy-egy ág szárad el, miközben a szomszédosak még lombosak, indokolt a közelebbi ellenőrzés. A biztosabb támpontot a levágott vessző belseje adja: a rágott, kiüregesedett bélszövet és a benne maradt törmelék sokkal árulkodóbb, mint a levelek színe.

Apró lepke, rejtetten élő hernyó

Az üvegszárnyú ribiszkelepke, más néven ribiszkeszitkár (Synanthedon tipuliformis) keskeny testű, sötét alapon sárga mintázatú lepke. Szárnyának nagy része átlátszó, ezért első pillantásra apró darázsra emlékeztethet. Szárnyfesztávolsága megközelítőleg 17–20 milliméter. A ribiszkék mellett a köszméte vesszőiben is károsíthat.

A nőstény a kéreg felszínére, például rügyek vagy sérülések közelébe helyezi a tojásait. A kikelő hernyó maga furakodik a vesszőbe, majd annak belsejében fejlődik. Nem helyes tehát úgy fogalmazni, hogy a lepke a vessző belsejébe rakja a petéit. A hernyó rágása elsősorban a központi bélszövetben hoz létre hosszanti járatot.

A kártétel már nyáron kialakulhat, de a száradó vesszők késő nyáron és ősszel gyakran feltűnőbbé válnak.

Mit árul el a vessző belseje?

A levágott, gyanús vessző hosszanti felnyitásával megvizsgálható a belseje. A sötét elszíneződés mellett keressünk tényleges járatot, rágási törmeléket, esetleg világos testű, barna fejű hernyót. A puszta barnulás vagy feketedés még nem elegendő a kártevő azonosításához.

Ősszel a károsított vesszők eltávolítása a legfontosabb

A bizonyítottan károsított vesszőn ne csupán az elszáradt csúcsot vágjuk vissza. A benne húzódó járat tovább is terjedhet, ezért a metszlapot is ellenőrizni kell. Addig távolítsuk el a károsított részt, amíg ép, járatmentes szövethez nem érünk; szükség esetén a teljes vesszőt tőből kell kivágni.

A levágott részeket ne hagyjuk a bokor alatt, és ne tegyük félre dugványnak. Az eltávolítás célja az is, hogy a bennük lévő hernyók ne maradjanak életben a kertben. A szokásos, hidegen komposztált ágkupacra ezért ne tekintsünk biztos ártalmatlanításként.

A károsított vesszők kivágása nem azonos a teljes bokor erős visszavágásával. Az egészséges termőrészeket érdemes megtartani, az ifjító metszést pedig a ribiszke típusához és a bokor állapotához igazítani.

Mire való a feromoncsapda?

A feromoncsapda a kifejlett hím lepkéket csalogatja, így a rajzás megfigyelésére használható. A vessző belsejében élő hernyókat nem fogja meg. Az adott fajhoz való csapdát a várható rajzás kezdete előtt kell kihelyezni, a gyártó útmutatója szerint.

A ribiszkelepke megfigyelésére késő tavasszal és nyáron van szükség; a pontos időzítésben a helyi viszonyok számítanak. Egy ősszel kihelyezett csapda nem helyettesíti a vesszők átvizsgálását. Néhány hím befogásából pedig nem következik, hogy a bokor védetté vált: a házikerti csapdázásra elsősorban megfigyelési módszerként érdemes tekinteni.

Mikor lehet értelme a permetezésnek?

A rovarölő szeres védekezésnek viszonylag rövid időablaka van: a fiatal lárvák kelésekor, még mielőtt berágnák magukat a vessző belsejébe. A rajzás feromoncsapdával követhető, és ehhez lehet igazítani a védekezést. A ribiszkelepke rajzása általában késő tavasszal–nyár elején kezdődik; a permetezést azonban nem egyszerűen a lepkék megjelenéséhez, hanem a fiatal, L1–L2 fejlődési állapotú lárvákhoz kell időzíteni.

Ribiszkében jelenleg az üvegszárnyú ribiszkelepke ellen engedélyezett a spinozad hatóanyagú Laser Duplo. Az engedélyokirat szerint a frissen kikelt, fiatal lárvák ellen, még mielőtt mélyebben berágnák magukat a vesszőbe, kell kijuttatni, és elhúzódó rajzás esetén a kezelés ismétlése indokolt. A készítmény ribiszkében legfeljebb két alkalommal alkalmazható, a két kezelés között legalább 7 napnak kell eltelnie.

Ha a lárva már befúrta magát a vesszőbe, a permetezés hatékonysága erősen korlátozott. Késő nyáron és ősszel ezért már a károsított vesszők felismerése és eltávolítása a fontosabb védekezési mód. Növényvédő szer használata előtt mindig az aktuális Nébih-engedélyokiratot kell ellenőrizni, mert az engedélyezett felhasználások változhatnak.

Az ősz tehát nemcsak a tünetek felismerésének, hanem a védekezésnek is fontos időszaka. A károsított vesszők eltávolításával a bokor egészségesebb részeit kíméljük, és egyben kevesebb áttelelő lárvának adunk esélyt a következő tavaszra.